Kezdőlap Rovatok Művészet és élet Egy szekrény „margójára”. Alkotó, produktív tevékenységek és hatásuk a közösségépítésre

Egy szekrény „margójára”. Alkotó, produktív tevékenységek és hatásuk a közösségépítésre

Somody Beáta

A cikk a józsefvárosi Lakatos Menyhért Általános Iskolában és Gimnáziumban lezajlott vizuális nevelési projekteket mutatja be. Az iskola Gyermek Alkotókörében valósul meg a szerző által kidolgozott Vizuális Szimbiózis Program, amelyben a cigány kultúrára épülő projektekben zajló közös alkotás a diákok számára egymás életét gazdagító folyamattá vált. A program optimálisan alkalmazkodik térhez, időhöz, kultúrához, emberekhez, témához és funkcióhoz.

A józsefvárosi Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnáziumban hét éven át alakítottam, formáltam azt a koncepciót, amellyel diákjaimat kölcsönösen hasznos alkotói együttműködésre próbáltam rávezetni. Az általam kialakított Vizuális Szimbiózis Program egymás életét gazdagító folyamattá vált, melyben alkalmazkodtunk térhez, időhöz, kultúrához, emberekhez, témához és funkcióhoz.


2009-ben az első ígéretes grafikai munkákra építve 19 fővel megalapítottuk iskolánk Gyermek Alkotókörét, ahol egyfajta „vizuális karmesterként” (facilitátorként) kezdtem irányítani tanulóim hatására a cigány kultúrára épülő projektjeinket. Alkotókörünknek bárki tagja lehetett, aki hozzájárult eredményességünkhöz, akadt, aki egyetlen munka elkészülésére, más pedig évekre csapattaggá vált. A közös munkához nem volt egyszerű a feltételeket megteremteni, de a több mint 30, iskolán kívüli kiállításunk is bizonyította érdemességét. (Erről bővebben egy velem készült interjúban: Csernyus és Dénes, 2016).

 
Intézményünkben az általános iskolai tagozaton majdnem 100% -ban roma/cigány tanulók jártak Budapest VIII. kerületében, Józsefváros szívében. Nevelőtestületünk nagy része állandóan cserélődött, mert nem bírták a fokozott terhelést a nevelő és oktató munkában, a folyamatos hátránykompenzációt, felzárkóztatást az iskolai élet bármilyen területén. Tagadhatatlanul nehéz volt az iskolakép kialakítása ott, ahol a tanulás, a továbbtanulás okozta pozitív üzenetek nem költözhettek be értékként a családok mindennapjaiba. Sokféle értelmezésben hátrányos helyzetűek voltunk, a gyerekek szociokulturális helyzetén túl az iskola, az itt dolgozók és maguk a pedagógusok is sokféle hátránnyal kellett, hogy megküzdjenek.

A teljes cikk itt olvasható.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

KIEMELT CIKKEK

„A nyugalom szigete”

- avagy, hogyan teremtsünk terápiás közeget? Egervári Lilla művészet-és szocioterapeuta, egyéni vállalkozó Egervári Lilla, a cikk írója 20 éven keresztül gyógypedagógusként dolgozott Pomázon a Sashegyi Sándor...

Növény, állat, kő és fa… a Csoport

Tuu133 kiterjesztett alkotói együttműködés Somogyi Laura, Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium Wolf Eszter, Független alkotó A Tuu133 tagjai festőművészként, de a drámapedagógia moreno-i elméletét felhasználva valósítják meg művészeti...

Digitális kreativitás fejlesztés távoktatási környezetben

Egy 3D tervező projekt Klima Gábor, ELTE PPK NDI;Eötvös József Gimnázium A 3D tervezés, illetve a digitális kreativitás fejlesztés a vizuális kultúra tantárgy olyan lehetséges új...

Korszerű tematika és hatékony módszerek a mozgóképkultúra tanításában

Országos módszertani program egy nyíregyházi gimnáziumban  Nagy Angelika Ágnes, Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium A tanulók képesség-kibontakozásának elősegítése a köznevelési intézményekben” címmel,...