Kezdőlap Uncategorized Művészetterápia, művészettel nevelés, művészetalapú módszerek I-II.

Művészetterápia, művészettel nevelés, művészetalapú módszerek I-II.

Kiss Virág, EKE Vizuális Művészeti Intézet; ELTE BGGYK, Általános Gyógypedagógiai Intézet

Írásomban a művészetterápia fogalmát járom körül, ami rokon a művészetpedagógiával, mégis egy önálló szakterület. Bemutatom, milyen jelentéstartalommal szokták a fogalmat használni, mi jellemzi a művészetterápiát, mint professziót, mi adja a jellemző szakmaiságát a területnek. A művészetalapú módszerek egy tágabb kör, mely más, a művészetterápiával rokon területeket is felölel. A második részben a művészettel nevelés fogalma olyan megközelítést, ad, amiben művészetpedagógia és a művészetterápia átfedésbe kerül, ötvöződnek a művészettel dolgozó pedagógiai és terápiás terület szempontjai és jellemzői.

Napjainkban elterjedten emlegetjük a művészet személyiségformáló, illetve „terápiás” hatását, és gyakran a legkülönbözőbb, egymástól távol eső foglalkozásokra is használják a „művészetterápia” kifejezést, a köznyelvben ez különösen elterjedt, de a szakmai diskurzusokban is. Írásomnak ez lesz a fókuszában, és tág, minden művészeti ágra, illetve modalitásra kiterjedő értelemben használom.

A sokéle, és nem konzekvens használatnak az az oka, hogy nem csak a klinikai-pszichiátriai, illetve a pedagógiai terület alkalmazza eszközként a művészeti módszereket, jelen van a szociális területeken és a gyógypedagógiában, része lett a coaching-nak (Art Life Coaching), vannak művészeti meditációs módszerek is, eszköze lehet helyi közösségek formálásának és társadalmi változások elindításának, érzékenyítésnek, alkalmazzák csapatépítő tréningeken és kutatásban is. Sok olyan művészeti tevékenység van tehát, ami összekapcsolódik valamilyen szükséglettel, és ami mögött világjobbító és segítő szándék van, illetve ami a testi-lelki jóllétet támogatja[1]  (briteknél egyes bevált művészeti tevékenységformák részei a szociális és mentális jólléti szolgáltató rendszernek, és a „social prescribing” része lehet[2]).

Kimondható, hogy sokféle szakmaisággal, mint

  • pszichológia, pszichiátria és pszichoterápia
  • pedagógia és gyógypedagógia
  • szociális terület
  • spirituális és vallási terület
  • humán szolgáltatások
  • művészet

A teljes cikk ide kattintva olvasható.


[1] https://www.euro.who.int/en/publications/abstracts/what-is-the-evidence-on-the-role-of-the-arts-in-improving-health-and-well-being-a-scoping-review-2019

[2] https://www.youtube.com/watch?v=O9azfXNcqD8

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

KIEMELT CIKKEK

Az OPNI egykori múzeuma és galériája

A pszichotikusok árnyaltabb diagnózisát segítő képi világ kutatása nyomán Európa szerte már a 19. század közepétől kórházakhoz kötődő gyűjtemények alakultak. Ezek sorába tartozott az...

A művészet, mint eszköz

Köszöntöm a kedves olvasókat, Kiss Virág vagyok, rajztanár, művészetterapeuta, egyetemi oktató. Ennek a lapszámnak a fókuszában a művészetterápia és mellette a művészettel nevelés áll. Sokat...

InSEA Hírmondó, 2021 január-február

A távoktatás a művészetpedagógusokat is jelentős kihívások elé állította. A digitális oktatás, a digitális művészetpedagógia ugyanakkor lehetőségeket is teremtett gyakorlataink újragondolására, megújítására. Az InSEA...

Balogh Jenő élete és munkássága, 2. rész.

Az 1965. után következő tíz év Balogh Jenő életének talán legmozgalmasabb időszaka volt. Széleskörű szakmai és közéleti tevékenységének területei hol egymással párhuzamosan, hol egymással...