Az 1965. után következő tíz év Balogh Jenő életének talán legmozgalmasabb időszaka volt. Széleskörű szakmai és közéleti tevékenységének területei hol egymással párhuzamosan, hol egymással összefüggésben vagy egymásba kapcsolódva zajlottak. Ebben a részben Balogh Jenő munkásságának ezt a szakaszát mutatom be.
Posztgraduális tanárképzés
1965. A középiskolai rajztanárképzés újraindításával a rajztanárképzés „ügye” még koránt sem rendeződött véglegesen. Szükséges volt a már általános iskolai rajztanári diplomával rendelkezők számára egy posztgraduális képzés keretében lehetőséget adni a középiskolai rajztanári diploma megszerzésére. Ezt a művelődésügyi miniszter 128/1965. (M. K. 9.) MM. számú utasítása tette lehetővé, mely szerint: „A Képzőművészeti Főiskolán 3 éves levelező oktatás keretében sikeres államvizsgával művészi rajz, szerkesztő- és ábrázoló geometria valamint művészettörténet oktatására jogosító középiskolai rajztanári oklevelet szerezhetnek azok: akik pedagógus munkakört töltenek be, általános iskolai rajztanári oklevéllel rendelkeznek, vagy a Képzőművészeti Főiskolán illetve az Iparművészeti Főiskolán legalább négy félévet végeztek, a felvételkor 45. életévüket még nem töltötték be, alakrajzból kiemelkedő képességeket tanúsítanak.”(Művelődésügyi Közlöny, 1965, 9. évf, 9. sz. 167. old.). Az utasítás értelmében az 1966-os tanévtől kezdődően elindulhatott a Magyar Képzőművészeti Főiskola Rendkívüli Rajztanárképző Tagozata, amelynek módszertan tanára Balogh Jenő volt.A rendkívüli tagozat működése alatt megközelítőleg 300 fő szerzett így középiskolai rajztanár (művésztanár) diplomát (Balogh 1995. 60. old.), köztük ma elismert művészek is.
Posztgraduális tanárképzés
1965. A középiskolai rajztanárképzés újraindításával a rajztanárképzés „ügye” még koránt sem rendeződött véglegesen. Szükséges volt a már általános iskolai rajztanári diplomával rendelkezők számára egy posztgraduális képzés keretében lehetőséget adni a középiskolai rajztanári diploma megszerzésére. Ezt a művelődésügyi miniszter 128/1965. (M. K. 9.) MM. számú utasítása tette lehetővé, mely szerint: „A Képzőművészeti Főiskolán 3 éves levelező oktatás keretében sikeres államvizsgával művészi rajz, szerkesztő- és ábrázoló geometria valamint művészettörténet oktatására jogosító középiskolai rajztanári oklevelet szerezhetnek azok: akik pedagógus munkakört töltenek be, általános iskolai rajztanári oklevéllel rendelkeznek, vagy a Képzőművészeti Főiskolán illetve az Iparművészeti Főiskolán legalább négy félévet végeztek, a felvételkor 45. életévüket még nem töltötték be, alakrajzból kiemelkedő képességeket tanúsítanak.”(Művelődésügyi Közlöny, 1965, 9. évf, 9. sz. 167. old.). Az utasítás értelmében az 1966-os tanévtől kezdődően elindulhatott a Magyar Képzőművészeti Főiskola Rendkívüli Rajztanárképző Tagozata, amelynek módszertan tanára Balogh Jenő volt.A rendkívüli tagozat működése alatt megközelítőleg 300 fő szerzett így középiskolai rajztanár (művésztanár) diplomát (Balogh 1995. 60. old.), köztük ma elismert művészek is.