Kezdőlap A Moholy-Nagy Vizuális Modulok – a 21. század vizuális nyelvének tanítása című...

A Moholy-Nagy Vizuális Modulok – a 21. század vizuális nyelvének tanítása című projekt eredményei

Kárpáti Andrea

Budapesti Corvinus Egyetem
MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője

Bauhaus-pedagógiai elvek és módszerek a közoktatásban

Kutatási programunk neve: Moholy-Nagy Vizuális Modulok, jelzi kötődésünket a Bauhaus magyar mestereinek pedagógiai elveihez: az anyagok és technikák, formák és funkciók alapos megismerésén és kreatív alakításán alapuló, a kortárs technika és tudomány eredményeit integráló oktatási modellhez. Ez a pedagógiai örökség a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetemen tovább él, de a közoktatás számára csoportunk értelmezte újra. A Bauhaus mesterei nem féltették a kézműves hagyományokat a géppel segített képalkotás módszereitől – mi is arra törekedtünk, hogy modul programjaink egyszerre fejlesszék a hagyományos és digitális kreativitást. Fontos volt számunkra a „tervezéses gondolkodás” (Design Thinking) irányzata is, amely ma már a tudománytól a gazdaságig, az élet számos területén nyújt kereteket az alkotáshoz. Mintegy hetven publikációnk nagy része kutatási honlapunkon elérhető.

Legnagyobb eredményünk a vizuális kompetencia kutatás alapú fejlesztése, amely 21. században, melyet Új Képkorszaknak is neveznek, különösen fontos. Négy tantárgyi területet: a vizuális kommunikációt, vizuális média, környezetkultúra és a kortárs művészet tanítását leképező moduljaink, amelyeket öt kézikönyvben, kipróbált, méréssel igazoltan hatásos oktatási programok. A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott követelményeket összevetettük az alapvető vizuális képességek (térszemlélet, színpercepció, képi közlés és kreativitás) a hazai és nemzetközi szakirodalomban feltárt fejlesztési szintjeivel. A munka világában és a magánéletben egyaránt fontos, fejlesztendő képességeket és tudáselemeket és a megcélzott fejlődési szinteket így választottuk ki. 

Fejlesztő programunk: az egy-egy témakörre fókuszáló, szabadon kombinálható modulok gyakorlatközeli alternatívát kínálnak a sokféle témát kevés idő alatt bemutató tananyagtervezéssel szemben. A modulok, melyek egy-egy tanév óraszámának felében valósíthatók meg optimálisan, a tanulói és iskolája igényei és lehetőségei szerint kombinálhatók, saját programmal kiegészíthetők és egyéni fejlesztési utakat támogatva, a pályaorientáció eszközei lehetnek.

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Előző cikkKözreműködők
Következő cikkKortárs művek az órán

KIEMELT CIKKEK

„A nyugalom szigete”

- avagy, hogyan teremtsünk terápiás közeget? Egervári Lilla művészet-és szocioterapeuta, egyéni vállalkozó Egervári Lilla, a cikk írója 20 éven keresztül gyógypedagógusként dolgozott Pomázon a Sashegyi Sándor...

Növény, állat, kő és fa… a Csoport

Tuu133 kiterjesztett alkotói együttműködés Somogyi Laura, Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium Wolf Eszter, Független alkotó A Tuu133 tagjai festőművészként, de a drámapedagógia moreno-i elméletét felhasználva valósítják meg művészeti...

Digitális kreativitás fejlesztés távoktatási környezetben

Egy 3D tervező projekt Klima Gábor, ELTE PPK NDI;Eötvös József Gimnázium A 3D tervezés, illetve a digitális kreativitás fejlesztés a vizuális kultúra tantárgy olyan lehetséges új...

Korszerű tematika és hatékony módszerek a mozgóképkultúra tanításában

Országos módszertani program egy nyíregyházi gimnáziumban  Nagy Angelika Ágnes, Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium A tanulók képesség-kibontakozásának elősegítése a köznevelési intézményekben” címmel,...