Kezdőlap A Moholy-Nagy Vizuális Modulok – a 21. század vizuális nyelvének tanítása című...

A Moholy-Nagy Vizuális Modulok – a 21. század vizuális nyelvének tanítása című projekt eredményei

Kárpáti Andrea

Budapesti Corvinus Egyetem
MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője

Bauhaus-pedagógiai elvek és módszerek a közoktatásban

Kutatási programunk neve: Moholy-Nagy Vizuális Modulok, jelzi kötődésünket a Bauhaus magyar mestereinek pedagógiai elveihez: az anyagok és technikák, formák és funkciók alapos megismerésén és kreatív alakításán alapuló, a kortárs technika és tudomány eredményeit integráló oktatási modellhez. Ez a pedagógiai örökség a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetemen tovább él, de a közoktatás számára csoportunk értelmezte újra. A Bauhaus mesterei nem féltették a kézműves hagyományokat a géppel segített képalkotás módszereitől – mi is arra törekedtünk, hogy modul programjaink egyszerre fejlesszék a hagyományos és digitális kreativitást. Fontos volt számunkra a „tervezéses gondolkodás” (Design Thinking) irányzata is, amely ma már a tudománytól a gazdaságig, az élet számos területén nyújt kereteket az alkotáshoz. Mintegy hetven publikációnk nagy része kutatási honlapunkon elérhető.

Legnagyobb eredményünk a vizuális kompetencia kutatás alapú fejlesztése, amely 21. században, melyet Új Képkorszaknak is neveznek, különösen fontos. Négy tantárgyi területet: a vizuális kommunikációt, vizuális média, környezetkultúra és a kortárs művészet tanítását leképező moduljaink, amelyeket öt kézikönyvben, kipróbált, méréssel igazoltan hatásos oktatási programok. A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott követelményeket összevetettük az alapvető vizuális képességek (térszemlélet, színpercepció, képi közlés és kreativitás) a hazai és nemzetközi szakirodalomban feltárt fejlesztési szintjeivel. A munka világában és a magánéletben egyaránt fontos, fejlesztendő képességeket és tudáselemeket és a megcélzott fejlődési szinteket így választottuk ki. 

Fejlesztő programunk: az egy-egy témakörre fókuszáló, szabadon kombinálható modulok gyakorlatközeli alternatívát kínálnak a sokféle témát kevés idő alatt bemutató tananyagtervezéssel szemben. A modulok, melyek egy-egy tanév óraszámának felében valósíthatók meg optimálisan, a tanulói és iskolája igényei és lehetőségei szerint kombinálhatók, saját programmal kiegészíthetők és egyéni fejlesztési utakat támogatva, a pályaorientáció eszközei lehetnek.

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Előző cikkKözreműködők
Következő cikkKortárs művek az órán

KIEMELT CIKKEK

Kísérlet a korszerűségre

A vizuális kultúra okostankönyvek a Nemzeti Köznevelési Portálon Törőcsik Katalin, témavezetőDr. Domonkos Péter, digitális szerkesztőOktatási Hivatal, Digitális Tananyagfejlesztési Osztály Korszerűnek lenni a tankönyvfejlesztés terén ma háromszoros...

Designkultúra modulok oktatási segédanyagainak fejlesztése 1 – 12. osztályig

Póczos Valéria, Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, vizuális kultúra vezetőtanár; Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Művészettudomány PhD, Designkultúra-tudományi tagozat, doktorjelölt; Kutatásának címe: Designkultúra...

Vizuális kultúra feladatgyűjtemények a gimnázium 11-12. osztálya számára

Mészáros Zsuzska, vizuális kultúra tanár, Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Corvin Rajziskola, designped.com Írásomban bemutatom az Oktatási Hivatal gondozásában megjelent Vizuális kultúra...

Képzőművészeti feladatgyűjtemény tervezet

Szávai István, nyugdíjas rajztanár, szavaiistvan.hu Régóta gyűjtöm saját és kollégáim óraleírásait, képekkel illusztrálva, egy online hozzáférhető feladatbank létrehozásának reményével. A gyűjtemény adatbázisba rendezett feladatokat tartalmazna,...