Kezdőlap Rovatok Vizuális média Vizuális média kommunikáció

Vizuális média kommunikáció

Szakmódszertani kutatás a Nemzeti Alaptantervek tükrében

Havasi Tamás, Nyíregyházi Egyetem, Vizuális Kultúra Intézet

A 2016-2021 között lezajlott Moholy-Nagy Vizuális Modulok – a 21. század képi nyelvének tanítása  szakmódszertani kutatás, azon belül is a vizuális média kommunikáció modul programja megerősített aktualitással bír a kialakult pandémiás helyzetben. A digitális műveltség felértékelődése erősíti e pedagógiai kutatás jelentőségét, a médiapedagógia, a médiaismeret és az ehhez a területhez tartozó kompetenciák vizuális kultúra tantárgyba való integrálásának lehetőségeit. A vizuális kultúrát tanítók számára szükség van kipróbált, adaptálható pedagógiai programokra épülő feladatsorok, projektek, rugalmasan alakítható tartalmi elemekből összeállított cselekvésitervek, kidolgozására. Különösen nagy jelentősége van a mozgóképkultúra és médiaismeret, valamint a kommunikációnak a vizuális kultúra tananyagaiba való beillesztésének területén az alternatív tanítási-tanulási folyamatok kipróbálásának, a tesztekkel alátámasztott eredményesség igazolásának. Azért is indokolt a kutatás tapasztalatainak disszeminációja, mert az ezen a területen tanítók egyetemi és főiskolai képzési programjában korábban nem szerepelt a médianevelés és oktatás tartalmi, módszertani ismereteinek elsajátíthatósága. Az időközben átalakított és bevezetett NAT legújabb, 2020-as változata is időszerűvé tette a modul céljait, tematikáját, mely a nemzetközi szervezetek médianevelésre vonatkozó ajánlásaival és a diákok részéről mutatkozó alkotási vágy segítésének igényeivel is szinkronban van. Ezen alapelvek bázisán, az álló és mozgóképeket, a szövegek különböző formáit, ezek számtalan kapcsolati variációját, az új digitális médiumok hétköznapi és művészi produktumait, a virtuális és materiális alkotás problematikáját arányosan reprezentáló kutatási tematika kipróbálása, tesztelése zajlott le a 4 éves kutatási program keretében. Az irányított tevékenységek eredményeképpen mérésekkel, az adatok értékelésével igazolt, hatékonyabb vizuális képesség- és kompetenciafejlesztés valósult meg a kísérleti vizuális kultúra órán, összehasonlítva a hagyományos NAT kontrollcsoporttal. A kutatás aktualitásai, egymásra épülő tematikájának relevanciája és a különböző Nemzeti Alaptantervekkel való szinkronitása kerül bemutatásra a következő fejezeteken keresztül.

A teljes cikk ide kattintva olvasható

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

KIEMELT CIKKEK

InSEA Hírmondó – 2021 ősz/tél

Nézzük, mi újság az InSEA házatáján! Annyi bizonyos, hogy nehéz, de izgalmas éven vagyunk túl, a művészetpedagógia és a távoktatás pedig, ha nem is...

„Arány, Irány, Tónus”

Egy kinetikus szobrászművész a közoktatásban Hangyel Orsolya, Dargay Lajos Alapítvány A múlt század második felére a közoktatásban történő vizuális művészeti nevelés eltávolodott mind a kortárs művészettől,...

Bálványos Huba, a tanár

1. rész Bakos Tamás, ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Hazánk kulturális életének kevés olyan személyisége van, akinek eredményes képzőművészi alkotó tevékenységét országos hírű művészetpedagógiai munka is...

Ha nyár, akkor tábor(oztatás)!

Egy múzeumpedagógus gondolatai a vakációról Székely Ágnes, MTM Mátra Múzeuma, Gyöngyös Kedves Olvasó! Neked mi jut eszedbe a nyárról? Ha az első gondolatod az, hogy „hurrá...